Giliszta gyurusfereg
Tartalom
Előfordulása[ szerkesztés ] Világszerte giliszta giliszta gyurusfereg gilisztákat találni. A közönséges földigiliszta egész Európában és Ázsiában előfordul bárhol, ahol a talaj és az éghajlat megfelelő számára. Megjelenése[ szerkesztés ] A közönséges földigiliszta hossza általában 30 centiméter, de néha hosszabb is lehet. A giliszta színezete barna vagy vörösesbarna. A földigiliszta agya, szívei és légzőszervei az első néhány szegmensben vannak.
Ha ezek épen maradnak, a giliszta tovább él és növekszik, de a levágott farkából nem fejlődik új élet. A pontosan közepén kettévágott állat azonban elpusztul. Eső után a még nedves földben kialakít magának egy folyosórendszert.
Giliszta gyurusféreg, Bélférgesség tünetei és kezelése
Más néven a gilisztát esőféregnek is nevezik. A folyosórendszer falának beomlását megakadályozza a giliszta testének ragadós váladéka, ami megszáradva egyféle ragasztó-kötőanyag a talajon.
A folyosórendszerben legalább egy kitágított pihenőürege is van. Hideg és száraz időben üregében golyószerűen összegömbölyödve nyugszik - így próbálja megőrizni a teste páratartalmát, és melegét.
Tápláléka elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert szerves anyag tartalmú föld, növényi maradékok, néha kis, elhullott állatok.
Navigációs menü
Ha a talajban nem talál táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan - többnyire növényi - részeket, amiket a járataiba behúzva el tud rothasztani és utána meg tud enni, emészteni. A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből.
Természetes ellenségei a giliszta gyurusfereg, a sün, a cickány, a békák, teknősök, százlábúak és a futóbogarak.
Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás. Ezek az állatok homonóm szelvényezettségűek, tehát minden szelvényük felépítésben és funkcióban szinte teljesen megegyeznek.
Fogságban legfeljebb 6 évig giliszta gyurusfereg. Szaporodása[ szerkesztés ] Az ivarérettséget hónapos korban éri el. A párzási időszak nedves, meleg nyári estéken van. A giliszta hímnősmégis partnert kell keresnie a párzáshoz. Párzás közben a két giliszta a földfelszínen spermát cserél; eközben egy nyálkás tok köti össze őket. A giliszta clitellumából más néven nyereg, fakó, mirigyekben gazdag megvastagodás teste első harmadában váladékot bocsát ki.
A nyálkás váladék tokot képez. Ezután a nyálkás tok végigcsúszik testén, petéket és spermát ragadva magával.
Mégis milyen giliszták, paraziták jelenhetnek meg a szervezetünkben és milyen betegséghez köthetjük őket? Idén februárban egy elképesztő esetről számoltak a lapok az Egyesült Államokban, Oreagon államban. Sáfár Zsófia Mássz velünk a Himalájában!
A végén a giliszta kibújik a nyálkás tokból úgy, hogy a fejénél visszatűri a tokot. Az akár 20 petét is tartalmazó nyálkás tok hermetikusan bezárul és egy kokont képez.
- Bőr tisztítása a parazitáktól
- Paraziták elpusztítására szolgáló készítmények
Ez akár szélsőséges időjárási körülményeket is képes átvészelni. Többnyire csak egyetlen giliszta bújik ki belőle.
Tartalomjegyzék
A petéből való kifejlődéshez hónap kell. Jelentősége[ szerkesztés ] Életmódjával tisztítja a talajt a korhadékoktól és rothadékoktól, megnövelve annak giliszta gyurusfereg termőképességét. Sporthorgászatban halcsalinak használják.
Ürüléke szerves anyagnak tekinthető, amelynek a biológiai aktivitása százszorosa is lehet az elfogyasztott talajtörmeléknek.
Sinkakukac Csontkukac gyár - Video 2
Főzve, vagy sütve húspótló lehet fehérjében szegény területeken. Ha, mint Normann tette, a földi gilisztát kettévágjuk, hátsó fele kínosan fog vergődni, míg mellső fele nyugodtan csúszik tovább. Ha mind a két részt újra ketté vágjuk, mindegyik elülső része nyugodtan mászik, míg a hátsó fél »fájdalom« jeleit mutatja. Az egész jelenség magyarázata az, hogy a vágástól előre eső részeken rendezett mozgások vannak, a hátsó részeken rendetlen reflexmozgások észlelhetők, melyek azonban még egyáltalán nem jogosítanak fel fájdalomérzés föltételezésére.
Számos giliszta gyurusfereg azt mutatja, hogy alsóbbrendű állatoknak nincs fájdalomérzésük.